Legyen az reggel, délben, este vagy éjjel, szoptatás előtt, közben vagy után, ebédkor vagy azután, sétálás előtt vagy valamelyik megállónál, vendégek érkezésekor vagy közben.... Egyszóval bármikor és mérhetetlen mennyiségben képes vagyok folyadékot fogyasztani. Tudom, hogy ez természetes, mert a szervezetemben levő vízmennyiség nagyrésze a kicsihez jut, de nem győzzük pótolni az itthoni folyadék-készletet olyan gyorsan, ahogyn én fogyasztom mostanság.
Igaz, hogy a terhesség utolsó szakaszában már rákattantam a tejre, úgy, hogy legalább egy liternyit behörpintettem naponta. Ez a tejimádat most is folytatódik, csak állandóan nem tudok tejet inni. A legjobban a laposvíz oltja a szomjamat. Igaz ebben semmi tápláló nincs, de a szükséglet kielégítésére tökéletes. A frissen facsart gyümölcslé is megfelelő lenne, a gyümölcsöket viszont inkább hámozva eszem, a csavarásig nem jutok el.
Sokszor úgy érzem magam, mint a sivatagban. Bár a levegőn keveset vagyok, a szám olyan, mintha folyton kifújta volna a szél, mert állandóan kiszárad és behasad, a kezemet és arcomat is naponta kellene krémezzem, mert előbbi olyan már mint a smirglipapír, utóbbi pedig, mintha hámlana.
Szóval, nem kell rám furán tekinteni, ha épp egy kétlitres műanyag palackból vedelem a vizet (már unom kitölteni) vagy napközben egy csupor tejjel szédelgek le s fel a házban .... csak a kiszáradásom ellen harcolok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése