A színek és fények varázsa alatt

Boró születése előtt gyűltek lakásunkban a babakellékek, többek között játékok is. Többnyire unokatestvérektől és ismerősöktől örökölt ruhák és bababolondító darabok. Mi is vásárolgattunk ezt-azt, ezeket viszont már a mi ízlésünk szerint válogattuk ki. Kicsit egoista módon eldöntöttem, hogy ha fiunk , ha lányunk lesz, nem a standard megszokott színekkel fogom felöltöztetni a kisszobát és a gyereket sem.
Persze, ez nem minden esetben megvalósítható, ugyanis a kislányoknak szánt ruhák kilencven százaléka rózsaszín, így elkerülhetetlen ez a szín. Az általam imádott zöldet szeretném továbbadni, majd ha elég érett lesz, ő maga is eldöntheti mi tetszik neki, s mi nem, egyelőre a szülők ízlése irányítja.

Mivel az első napokban még nagy jelentősége nem volt annak, hogy bármilyen típusú, színű vagy formájú játékkal kapcsolatba hozzam a kicsit, nem is izgattam magam amiatt, mit hova helyezzek el a kicsiszobában. Egyedül a zenélő dobozzal barátkoztattam a csöppséget. Felfogott belőle valamit vagy sem, nem tudom biztosan, amikor először felhúztam neki a dobozt, hosszasan ült csendben, azóta még többször probálkoztam, de nem mindig kötötte le a figyelmét, ebből gondolom, hogy még korai volt.

A védőnő javaslatára ma előbányásztam a meglévő színes játékait és látható távolságra leraktam Boró elé. Meglepetésemre ezeknek az élénk színű figuráknak nagyobb sikere volt, mint korábban a dobozkának.

Ezek nem dalolnak ugyan, viszont, szerintem a sárga, a piros, az erős zöld és sötét kék olyannyira megragadták a kicsi figyelmét, hogy bámulatos módon hosszú percekig nézte őket, sőt még a cuminak sem volt már nagy keletje. Kipottyant a szájából, de ő pisszenés nélkül vezényelt időnként, bámészkodott, csendben volt. Igaza volt a védőnőnek, hogy a sápadt, semmi színű játékok ebben az időszakban semmire nem jók, max. porfogónak tarthatók.

Örültem, hogy barátkozik a kicsi a színekkel és fényekkel. Van remény, hogy a zölden kivül más színt is megismerjen :p. Már jól megfigyelhető, hogy ha el-elmozdul valami az orra előtt, akkor követi a szemével és ha ölben tartjuk akkor is figyeli a hozzá beszélő személyt.