2012. február 9., csütörtök

Még hármat alszunk ...

... és itthon lesz Apa! Most már számoljuk a napokat, hamarosan az órákat és perceket is, amikor újra megszorongathatjuk Apát. A mai technológiának köszönhetően a héten kétszer skypon láttuk ugyan egymást, de nyílván egy-egy 20 perces gyors beszélgetés az alapkérdések megválaszolására elég csupán, és még ezt is beárnyékolják a "most hallassz?", "lefagyott a kép", "tartsd közelebb a Kicsit", "jár le az idő... szia" mondatok. Aránylag könnyen átvészeltük az elmúlt időszakot, s tudtam azt is, hogy az utolsó napok lesznek a leghosszabbak, amikor már elfogy a türelmem és csak a vasárnap déli-délutáni időpontra fogok folyton gondolni, amikor betér a busz a Sportcsarnok parkolójába, és megérkezik a csapat.

Nem panaszkodom, mert nem voltunk/vagyunk egyedül és hál Istennek a család teljes mellszélességgel mellettünk van ezekben a napokban. Valószínű megbírkóztam volna egyedül is a gyermek rendezésével, de nem csak erről szólnak a hétköznapok. Beköszöntött közben az igazi nagy tél és fagy, ami plusz gondot jelentett a kutya gondozásában, az udvar és járda rendezésében, közben vendégek jöttek, mentek, ugyanakkor akadt még bevásárolnivaló, takarítás, ebédelés stb. Mindemellett a nagy pangás és csend kikészített volna, szükségem volt, van a társaságra, arra, hogy valakivel megosszam gondolataim és együtt átéljük Boróka újabb és újabb produkcióit.


Boróka tárt karokkal, új alvózsákkal és süni hajjal vár haza, APA!

Szinte naponta elemlegettük, hogy ha Apa hazajön nem ismer majd rá a lányára. Napról napra fejlődik, és nő a kisasszony. Egyrészt kezd hurkásodni, eddig csak a tokája volt feltűnő, de most már a combocskái is növögetnek, az ujjai kezdenek kitelni és lassan egy kézzel nem érem át a hasát, amikor rászorítanám a pelenkát. Nekem úgy tűnik, hogy világosodik a haja és a homloka fölött felfedeztem kis pihéket is, a régi tincsei pedig mintha megnőttek volna. A párnáján, plédjén nem fedeztem fel hajszálakat, ami azt jelenti, nem cserélődik még a haja. Bővült a hangadási technikája: a HAU mellett, GHRR is el-elhangzik és egy rövid HA-t néha köhintés is követ. Továbbra is fújja a bubikat a nyálából és ma többszőr turkált az öklével a szájában, úgy tűnik, felfedezte, hogy az is legalább olyan finom, mint a cumi... Kíváncsi vagyok vasárnapig még mivel rukkol elő a kisasszony.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése