2012. április 17., kedd

"Előétel" az anyatejhez

Néhány hete elkezdtük a levek kortyolgatását. Eleinte csak a murok levét itta, kiskanálból. Mivel az volt az első (a citrom levén kivül, amit még az első hónapokban adtam csukláskor, ma már nagyon ritkán) olyan íz, amelyet nagyobb (3o mili) mennyiségben kapott az anyatej mellett, nyilván meglepetten fogadta, de nem utasította el. Eleinte még kifolyt egy része a lének a szája szélén, de ahogy teltek a napok egyre ügyesebben kortyolgatta a színes leveket. A murokkal én már úgy vagyok, hogy ha többet is facsarok ki, mint amennyit Borónak adnék, már nem vagyok képes meginni, (eleinte még lenyeltem) pedig egészséges meg minden, de pffff, a narancsot és az almát szívesebben.

A murok mellé jött a narancs. Abból kevesebbet kap, mindössze 2o milit. Nem hajtotta meg és nem is allergiás rá. Talán egyszer-kétszer volt a megszokottnál hígabb a széklete, de kettőnél több kaki egy nap nem volt. Az alma a gümölcskoktél harmadik összetevője, s mire ez is belekerült a lébe elértük a nyolcvan milit, amit ma már nagy örömmel fogyaszt el. Előre tátja a száját és olyan nagy izgalommal várja a kanalat, hogy ha nem vagyok elég gyors visít mellé.

A kellékeket a bucsini kiruccanásra is vittük
Mivel megnőtt a lé mennyisége, már nem malackodok a kézzel paszírozás technikájával. Kitapasztaltam, hogy kb. egy fél murok, két cikk alma és egy nagyobb cikk narancs elég a szükséges mennyiséghez és mindezt a gyümölcsprésbe dobom. Ha Boró már ébren van, akkor kihozom őt is a konyhába és a pihenő székéből figyeli a műveletet. Aztán álkendővel papírtörlővel felfelgyverkezve, jöhetnek a kanalazások. Persze időnként hol a kezem, hol a kanalat, hol a kis tálikát fogja meg, matatja végig vagy húzza maga felé, esetleg két kanalazás között a kezét is bedugja a szájába, így elkerülhetetlen, hogy le ne csepegjen a gyümölcslé.

Ettől a héttől az almapép bevezetésével probálkozunk. Egyelőre csak rostos gyümölcslé formájában, vagyis belekevertem az almapépet a koktéljába, mert ha csak "szárazan" kapta, nem tudta mit kezdjen vele, előbb-utóbb kilökte a szájából. Levesesen könnyebben csúszik. Nem sietünk ezzel a folyamattal, mert bár a végcél az, hogy ez az étkezés felváltsa a második szopizást, nekem még jól esik, ha szopizik is délben. A déli alvás is könnyebb így, mert szopi után gyakran elalszik már a nagyágyban vagy a séta alatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése