Mumus?!

Nem ijesztegettük soha Borót, legalábbis tudomásom szerint mumusokról és rossz bácsikról nem beszéltünk, csunya állatokat nem mutogattunk és ijesztő zenét nem hallgattattunk vele. Eddig csak a Zsemle hangjától rezzent össze néhányszor, amikor még kisebb volt. Csak a kutya váratlan vakkantása siratta meg, de ez sem hagyhatott olyan mély nyomot benne, hiszen, ha meglátja Zsemlét mutat felé, mosolyog és utánozza a hangját.

Szóval hova is akarok kilyukadni ezzel a felvezetővel. :) Annak ellenére, hogy nem történt szándékos ijesztegetés, előkerült az a fizimiska, ami bárhol, bármilyen körülmények között sírásra kényszeríti a kiscsajt. Ez most olyan lesz, mint a körözöttekről szóló leírás: szakáll, hosszú haj, szemüveg. Akire ez a leírás illik, sajnos, nem tartozik a Boró kedvencei közé, sőt.

Legelőször azt hittük, csupán a véletlen műve, hogy keresztapám látványára Boró unokatesója, Anna sírni kezdett. Pár hónaposan Boró teljesen semlegesen reagálta le ugyanezt a személyt, két hete viszont, ha csak a szeme elé került, jóformán meg sem kellett hogy szólaljon, vagy ránézzen Boróra elsírta magát. Aztán már a hangja is elég volt. Az ajtót is be kellett csukjuk, mert hol az unokatesó, hol Boró zendített rá.

Eltelt a családi esemény. Gyanútlanul járunk az egyik nagyáruház sorai közt. Épp téli sapka keresési akció zajlik. Boró lerámol ezt-azt a polcokról, heherészik, s bámészkodik, amikor mint derült égből villámcsapás, sírni kezd, keservesen. Szétnézek, mi történhetett. Hát, igen, egy tökidegen, szemüveges, hosszú hajú, bajusszos pasas. Tiszta. Megvígasztaltuk, s odébb toltuk a kocsit.

A legútóbbi eset az egyik gyerekprogramon történt. Boró épp az ölemben csücsült és a többi gyereket figyelte, akik körjátékoztak. Mivel ő még nem jár, csak ölből figyelte a tevékenység ezen részét. A bambulás közepette, ismét rázendített, de közben az ajtó fele nézett. Akkor érkezett egy nagytata az unokájával, szintén "mumusosan". Szerencsére hamar helyrebillent a kis lelkivilága.

Mostmár csak a Mikulásért izgulok, mert bár barátságos hangú és kedves figura úgy amúgy, de hát szakállas....meg szemüveges.....és a haja sem tüsi... de legalább fehér, hmmm. Azt hiszem december hatodikáig "elolvasunk" néhány mikulásos mesét. Barátkozzunk a gondolattal, s nemcsak :)