2012. szeptember 19., szerda

Boróval a tenger

Élménybeszámoló hiányában inkább pontokba foglalnám mindazt, amit tanulságként (jó és rossz értelemben egyaránt) levonhatunk az első "komolyabb" babás nyaralásunkból. Azért írom, hogy komolyabb, hiszen idén nyáron már Gödétől Tusnádig, Szent Anna tótól Vármezőig több helyen kirándultunk már Pöndörkével, de három napnál tovább nem tartott egyik sem. A bulgáriai út más volt. Több csomag, nagyobb előkészület és bevásárlás, szervezkedés, egy hét stb.

Az útról
  • Időzítés: amit már indulás előtt tudtunk, vagy sejtettünk, hogy éjszaka könnyebb lesz kisgyerekkel utazni. Ez bevált. Addig aludt, mint itthon, majd a reggeli autós-szopi után visszabóbiskolt még egy darabig. Napközben sem ördöngős (egyelőre, amíg Kicsi) az utazás, akkor aludt és kb. annyit, mint itthon, két szundi között viszont szórakoztatni kell a Drágát.
  • Játékfelhozatal: bőséges kell legyen. Mivel az utazókagylóban leszűkül a mozgástere, így csak a kezeit tudja használni, max. a lábával rugdalózni, hamar megun egy-egy játékot, így állandóan résen kellett lenni és persze a kreatívitás maximumát kellett nyújtanom, hogy elkerüljük a nyűgölést
  • CD: nyert ügy, ha gyereklemez is van az autóban. Ez szórakoztat kicsit nagyot egyaránt. Amikor már kimerült a játékkészlet és az evés-ivás sem érdekelte, a gyerekdalos CD bizonyult az igazi mentőővnek. Apa is annyira fáradt volt már, hogy kínjában a Kisegeret dúdolta (azóta is ez a kedvenc) én pedig addig nótázgattam Borónak, míg szinte az én szemem hamarább lekoppant, mint a szórakoztatottnak, aki rezdületlenül bámult végig.
  • Kipöckölés és csereruhák: bár szerencsénkre nem kellett a dög meleggel kűzködni és az autóban egy kevéske légkondit is engedtünk, Boró mégis meg-megizzadt. Erre számítottam, mert olyan izzadós fajta a lány, így már eleve törölközőt raktam a háta mögé és a kanyargós útra gondolva két apró törölközővel kipöcköltem a fejét. Ruhacserére elég gyakran került sor, mert aggódtam, hogy ha kivesszük az autóból megfázik.

A parton
  • Homokozófelszerelés: ez az amit nem kell eltúlozni. Magunkkal vittünk legalább két olyan játékcsomagot, amit ki sem vettünk az autóból, de a biztonság kedvéért, persze, velünk volt. Úgy látom, hogy kb. jövőre, vagy az is lehet, hogy két év múlva lesz igazán sikere azoknak, hiszen a szó szoros értelemben vett homokozástól még messze állunk. Egyelőre 6db. kis pohárka, egy labda, meg természetesen a szomszéd gyerekek báááármilyen játékai a legjobbak.
  • Saját és a többieké: a saját játékainkat mindig azért vittük, hogy a többi gyerek szórakozzon velük, mert valójában Boró szinte mindig a másét vette el és ette, nyalta, homokostól, vizestől.
  • Száraz pléd: legalább két törölköző, de szinte mindig három is volt velünk, mégis jól fogott volna még legalább egy, ami száraz és betakarhattam volna vele az alvó csemetét, így aztán a harmadik naptól már pléddel érkeztünk ki a partra. Az azért is volt hasznos, mert plédbe egyikünk sem törölközik és szél ellen véd, akrácsak az aranyat érő félsátor (jó találmány!)
  • Még a bugyiban is: nemcsak a pelusban, hanem az én melltartómban is homok volt, így aztán a déli/délutáni altatáshoz szükséges szopikor, bizony, oda kellett figyelnem, mi kerül a gyerek szájába. Egy tusoló jól fogott volna a parton. De nem volt. Így ki kellett bogozni egy nedves törlővel, vagy épp ami akadt.


Víz
  • Uszógumi: a tengerre fölösleges kivinni, erre rájöttünk már az első nap után, csak a szálloda és az aquapark medencéjében használtuk az amúgyis újdonságnak számító segédeszközt. A tengeren elég volt a hullámokkal, a sós és a babának elég hideg vizzel ismerkedni.
  • Hőmérséklet: lehet mi voltunk (vagyunk) beszari szülők, de nem mertük 5-10 percnél többet tartani a tenger vizében Borót, mert még nekünk, felnőtteknek sem esett jól a lengedező, legtöbbszőr erősen fúvó szél fürdés után, hát akkor a gyereknek... Egyébként meglepetten fogadta a habzó tengert, de nem sírt vagy nem tűnt ijedtnek. A homok inkább lázba hozta, mint a víz.

Kaja
  • Bébikaja vs. svéd asztal: persze, felpakolva mentünk, még a lapos vizet is itthonrül vittük, akárcsak a gyümölcspépet és jaurtokat is. Ami biztos, biztos alapon. Szerencsére nem is kellett a hasmenés elleni gyógyszerekhez nyúlni. Közben ami az etetést illeti, megbátorodtam olyan értelemben, hogy ne csak az általam készítetteket és az ízteleneket adjam neki. Így aztán evett húslevest, gombalevest, paradicsomlevest, feta sajtot, bolgár jaurtot, pudingot, s kenyereket.
Esti program
  • Bébicsősz: sokat vaciláltunk itthon, hogy mi lesz majd altatás után, ki marad a Kicsivel, ha a társaságnak épp mehetnéke van, illetve, hogy hova és hogy szereljük majd be a bébifont, de végül egyszerűen megoldódott a helyzet. Nagy dorbézolásra nem került sor, hiszen majdnem mindannyian gyerekesek voltunk,de azért egy-egy este volt kimenője a fiuknak, ill. a lányoknak, a babatelefont pedig egyáltalán be sem üzemeltük. a tíz-tizenegyórai lefekvés nem esett rosszul, végülis vakációztunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése