Újra a tenger

Második éve sikerült belekóstolni gyerekesen a tengeri élménybe. Idén már más felállításban mentünk Bulgáriába: más körülmények fogadtak ami a szállást és a szolgáltatást illeti,  Borón több szempontból érezhető volt a változás, vagyis az, hogy eltelt egy év, nagyosabb, kilépett a babakorból, illetve én sem egyedül mentem, így Zselykével a pocakomban néhány korlátot fel kellett állítanunk.

Az utazás többnyire a tavalyi forgatókönyv szerint zajlott. Egy éjszaka alatt leértünk a tengerpartra. Bóró végigaludta az utat és az itthoni programja szerint evett-ivott. A nappali szórakozási lehetőségeken kellett módosítanunk, hiszen már a csörgők, zörgők és egyéb ilyen nemű kellékek ideje lejárt, nem foglalják le, a képes könyvek sem voltak nyerők (bár egy neccnyit bepakoltam azokból is), így Kata-baba rendezése, gyerekdalok hallgatása és Bogyó-Babóca nézés kötötte le útközben. Hazafele sem volt nehezebb az utunk. Meglepően nyugodtan bírta a kisasszony a gyűrődést, amikoor zsimbesebbé vált, kérte a cumiját és babócáékat, aztán kétszer is elszundított, sőt az esti lefekvés előtt még a tejcsit is kérte.

Az étkezésre teljes felszereléssel készültünk. Fogalmam sem volt, hogy mennyire fogja majd szeretni a bolgár kosztot, a szopizás már nem aktuális nála, így minden étkezés külön szervezést igényel, de a gyakorlat azt mutatta, hogy kár volt annyit agyalni ezen a témán, mert Borónak nem volt gond az étvágyával. Nemcsak mi, felnőttek, hanem ő is szép nagy adagokat megevett, rendszeresen, napi háromszor, s néha a nassolás sem maradt el. Szóval nem fogyott le a kiscsaj. Az itthon megvásárolt üveges kaják nyolcvan százalékát pedig hazahoztuk. Egy hét alatt talán kétszer (körözöttel és vinettával) fogyasztott csak kenyérkatonákat (ami itthon elég standard-kaja), de ezt annyira nem is bántam. Annál több csirkehúst, rizset, krumplit és gyümölcsöt evett. Az itthoni szokásokhoz ragaszkodva a reggelinél összeturmixoltuk neki a gyümölcsadagját, illetve a vacsoránál dzsemmel összekavart natur jaurtot is evett.

Pufievészet az árnyékban

Cseresznye-paszírozás

Az asztalnál különböző mókás dolgokat találtunk ki, hol mi, a szülők, hol a Csatlos család. A cél az volt, hogy Boró minél tovább az etetőszékben maradjon, velünk, mert abban a percben, hogy kivettük, egy pillanatot nem maradt mellettünk és legtöbbszőr a medencék voltak a lecsábítóbbak, oda iszkolt el. Nagy matyókálásnak nem adtunk teret, de azért a fülbevalónak használt cseresznyéket időnként előszeretettel paszírozta, aztán a vendéglő teraszán fészkelt fecskemadarakat követtük hosszasan, a szomszéd asztaloknál ülő kiscsaládok gyerekeit szólongatta rendszeresen vagy az evést hamarabb befejező gyerekekkel "bujocskáztak". Időnként elbambult a vendégeken vagy mosolygott nekik és huncutul mosolygott a pincéreknek.

A legnagyobb játék mindvégig a futkorászás és tekergés volt. Ha csak tehette, kereste, hívta, hangosan kiáltott Matyi, Anna, Sára után. De ez a játék főként addig volt érdekes, amíg a szólított fél lereagálta a hívást. Ebben a korban a közös játéknak még minimális nyomát tudtuk felfedezni.

Gyere huncutkodni!

Közös erővel menni fog!

 A legtöbb ami az "együttjátszás" fogalmához sorolható az volt, amikor a napernyő rúdjára csimpaszkodtak vagy a partjelző táblát probálták közösen elmozdítani, esetleg egyikük megszerezte a húzható kutyust, vagy a babakocsit a másik meg hűségesen követte a sétáltatást, azt remélve, hogy valaha rá kerül majd a sor. Felnőtt beavatkozása nélkül azonban ritkán fordult az elő, hogy átadják a játékokat egymásnak. Inkább mindig az kellett, ami a másik kezében volt. Boró elég békésen tűrte az ilyen gyűrődéseket (egyelőre gondolom). Az élelmesebbek kivettek szinte mindent a kezéből, ő pedig legfennebb összeráncolta a homlokát, majd továbbállt. Mi, szülők sokszor felszisszentünk, ha pl. összekoccant két buksi, lepriccolták a leányzót vagy meglökték. Sírást vagy hisztit nem váltott ki egyik ilyen "merénylet" sem belőle. Inkább meglepődött vagy megszeppent.



Megkaphatom a zöld öntözőmet?



A tenger és a medencék vize nem jelentett óriási élményt lányunknak. Igazából ezektől függetlenül is jól érezte magát, vagyis inkább lefoglalta magát az újdonságokkal. A tengerbe egyedül nem merészkedett be, inkább megkért valakit mindig, hogy merítse meg öntőzőjét vízzel, s ezt többszőr megismételte, hiszen a játék része volt. A tenger vizét a nyaralás második felétől tudtuk megszerettetni vele, amikor már valamelyest melegedett is a víz és egy egyszerű játékkal fűszereztük a locsizást. Amikor a hullámok közeledtek, háromra magasba röpítettük, ő pedig jóízűen nevetett, miközben nyalogatta az arcáról a sós vizet.

Finom ez a sós víz

Móka a javából

A tengerparton az egyensúlyozás jelentette az igazi kihívást. Többszőr fenékre huppant, s ilyenkor hevesen seperte le a homokot a kezéről, aztán a felfújhatós kicsi medencébe töltött vízzel pancsolt, mutató ujjával időnként belekóstolt, aztán megtanulta egyedül megtölteni Elit, az öntözőjét, majd a kukacos papucsát locsolgatta szorgalmasan, s az általam gyűjtött kagylókat tette-vette.
A medencékben bevetettük az úszógumit, amelynek már a felvételekor jelezte, hogy ennél jobb elfoglaltságunk is lehetne. Jóformán be sem raktuk vele a vízbe már mondta: "ennyi vóóót, kiszállunk!". Mi pedig "kegyetlen" szülőkként nem adtuk fel ilyen könnyen, s még néhány percig probáltuk bolondítani, s néha sikerült is :) Persze itt is az úszogumi nyalogatása bizonyult a legizgalmasabbnak.

Boró első hajós kalandján is túlesett. Ezzel még igazán ráér várni, mert ő is, akár a két hónappal idősebb pajtása, Orsika a negyven perces tengeri taxizás alatt elég feszülten kapaszkodtak apjukba. Mi, szülők, félúton már untuk a hajókázást, csupán a három és féléves Bence élvezte ezt az élményt. Úgy gondolom, ráér ezzel még két év múlva kisérletezni.

Összességében egy kellemes hetet töltöttünk együtt a tengeren olyan helyen, ahova szívesen visszatérünk még az elkövetkező években is, valószínűleg már más felállásban, még több pörgéssel, kevesebb semmittevéssel. Minden kornak megvan a maga szépsége. Remélem a kétgyerekes léttel is "megbírkozunk" majd egy ilyen nyaralás alatt.