2013. február 13., szerda

Összefüggés

Ma esti sztori. Szemelvény lányunk "amikorcsaklehetmondikálok" című fejezetéből:

Legújabban, ha megébred Boró reggel a nagyágyban, az apja párnája fele fordul, s kérdi: "Apa?". Erre mindig azt válaszolom, hogy "Apa dolgozik". S amint ezt mostanság szokta, kis papagáj-módra ismételi a hallottakat: "Do!". Befordul, s igyekszik visszaaludni vagy épp a felkelésre készül.

Ma este szinte ugyanezt játszodtuk el. A szokásos meseolvasás után, már nyújtotta a kezét a tejesüvege fele: "Tecsi!" vezényszóra lekapcsoltam a villanyt és odaadtam a jóéjt-tejcsit. Két korty után megszólal: "Apa-apa?". Mire én: "Apa most nincs itt". Tovább issza a tejet. Nem telik el egy perc sem, ismét kiveszi a szájából a cumit: "Apa?" Nem akartam részletezni, hogy az apja épp focizik, mert akkor felcsigázom az érdeklődését, újabb szó, "foci", még erre is rázendíthet, így a már elhangzott választ ismételtem el: "Nincs itt most Apa!".
Jött is a Boró reakciója: "Do!"
"Igen, szívem, Apa dolgozik" - válaszoltam.

Reggel még csipás a szemem, de a mondika elindul

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése