2013. április 24., szerda

Villanyoltás után

Vannak kevésbé zökkenőmentes esték, legalábbis ami az elalvást illeti. Néha annyira bepörög estére, hogy hosszú percekbe telik, amíg sikerül teljesen elálmosodnia, és megadja magát. A tejivástól számítva legkevesebb tizenöt percbe telik, amíg nyugodtan kijöhetek a szobából, anélkül, hogy megébredjen, de volt már háromnegyed órás, sőt másfél órás altatásunk is. Azért altatásUNK, mert egy óra elteltével feladtam, s átadtam az Apjának a stafétabotot. Mégis ha elég fáradt vagy délután nem aludta ki a pityókát is a földből, akkor van esély egy-kettőre elszundítani, még a tejivás közben.

Nem így történt ma este. Ma is elég nehezen tudtuk kikapcsolni az elemeket, rengeteg mondandó akadt még tíz óra után is :) Már a tejivás közben láttam, hogy a kis reflektorjai világítanak a sötétben, nézelődik, közben babrálja a párnákat, egyik kezével a cumisüvegét tartja, a másikkal a lepedőt rendezi, néha szünetet tart: megszakítja a tejivást, s probálgatja a hangját, ismételgeti: "tejcsi...Anni".

Aztán megitta, felém fordult, s az elalvással probálkozott, de megszólalt kint Zsemle.
Boró, cumival a szájában: "Zsemje, Zsemje! Zsemje, ugat"
Én: "Igen, de készül lefeküdni, te is hácsikáljál!"
Boró: "Hácsi"
Én: "Sssss!"
Boró: "Scscscs" (cumival ilyen sercegő hang jött ki a száján)

(aztán forgolódott még egy kicsit, majd ismét csend lett, reméltem, hogy mégis eljött az alvás ideje)
Boró: "Zsemje!"
Én: "Zsemle alszik már!"
Boró: "Aszi"

(hasra fordul, probál elaludni, de a szemét még nem csukta le, egyszer csak megszólal)
Boró: "Kaka...öhöh...várjá, várjá...!"
(én csak arra koncentráltam, ne nevessek fel, ezt egyébként napközben szokta jelezni, s a "várjá, várjá" is hozzátartozik, mert mialatt szaladunk a bili után, szoktam mondani neki, hogy várjon, még ne nyomjon a pelusba)

(közben befejeződött a kutyaetetési-akció, ajtó csukódik, kulcszörrenés)
Boró: "Apa, apa?!"
(én inkább hallgatok, nem szaporítom a szót...)
Boró: "Tejcsi...... Anni (Annipanniról olvastunk lefekvés előtt)
(magam fele fordítom, s előkapom az utolsó varázseszközöm:)
Én: Tavasziiii szééél vizeeet áraszt ......
(mind a négy szakaszát dúdolom, közben simogatom az arcát, kezdi megadni magát, lassan pislog, aztán az ötödszöri rázendítéskor már csukva a szeme, de még egy utolsó szusszanás és lepedőgyűrés következett)
Boró, csukott szemmel: "Zsemje!"
(ez volt az utolsó hozzászólása, na jó, mondjuk utolsó előtti, mert egy órával később, amikor átrakta Apa a kicsi ágyába, álmában egy "Baba" elhangzott még)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése